Napok

Nézzétek el nekem, ha a következő 2 év történéseit csak röviden írom le. Kegyetlen két év volt, szeretném inkább elfelejteni, de az íráshoz kicsit fel kell eleveníteni a dolgokat.

Sajnos nem sokat tudunk Dominikáról. Füzesabonyi állatmentők kérték a boxer fajtamentés segítségét. 2015 január 1-én került Dominika a Noéhoz, másnap meg is műtötték, mert gennyes méhgyulladása volt. A műtétből felépült ugyan, de nagyon sovány volt, alig 20 kiló a kívánatos 25-27 kiló helyett, a testén sebek, felfekvések, szőrkopások. Csak sejtés, hogy egy szaporítóé lehetett, akinek nem volt érdeke megműttetni a méhgyulladást, mert azt csak a méh kioperálásával lehet gyógyítani, márpedig azután nem hajt hasznot a kutya, minek is etetni...
Február 14-én, Valentin napon szerettünk egymásba a menhelyen, még aznap hozzánk is költözött, öreg boxer lányom mellé. Azóta sok egyéb problémára is fény derült, 

Talán legjobb ha a blöki.hu oldalon írt Dominika-naplót bemásolom ide.

"2015. April 08.  Dominika új otthona

Új otthonomban egy öreg barátnő, párna és naponta kétszer finom kaja várt, meg egy új érzés, hogy szeretnek és törődnek velem. Eleinte amikor azt mondták nekem, gyere ide, én fülem-farkam behúztam és elmenekültem. Pedig ez a gyere ide most másképpen hangzott, mint régen, valahogy olyan kedves, megnyugtató volt. Később erőt vettem magamon és engedtem a hívásnak, odamentem lapítva, minden rosszra felkészülve, de csoda történt: nem verést hanem simogatást kaptam, becéző szavakat. Azért sokáig még így is félve közeledtem, de itt a hívás kaját, simogatást vagy játékot jelent, verést még soha nem kaptam. Igaz, szidást azt igen, bár nem értettem, mi kifogás volt az ellen, hogy a konyha közepére raktam egy kupacot. Aztán Spagi, kis öreg barátnőm megtanította, hogy ezt kint kell elintézni, de még azzal se volt megelégedve mami, mert akkor meg a teraszon intéztem. Ma már tudom, a kert melyik része a kutyawc.
Első este felágaskodtam a kredenc szélére, amikor anya a vacsorát készítette, na ezért aztán rám kiabált, pedig olyan finom illatok jöttek onnan. Nem is voltam biztos benne, hogy ezért szólt rám, így újra felraktam a mancsaimat, ő meg újra rám szólt. Nincs kétség, ezt nem szereti, hát azóta nem is teszek ilyet, legfeljebb két lábon állva figyelem, mikor lesz készen a kajánk. Egyébként is igyekszem jól viselkedni, semmihez nem nyúlni, nehogy visszavigyenek a menhelyre.

Dominika nincs jól

Az egy dolog, hogy sovány vagyok, meg lehet számolni a csigolyáimat, a bordáimat, de hiába kapok naponta kétszer kaját, nem hízok. Az örökbefogadás után azonnal elmentünk Spagi dokijához, neki úgyis esedékes volt az oltása. Mindketten kaptunk féreghajtót, én valami pasztát is, amit a kajámba kevertek, ez állítólag rendbe teszi a bélbolyhaimat. Ami nem tetszett, hogy a fülemben is kotorásztak, azt mondták lakók vannak benne, még utána otthon is kezelni kellett. Két hét múlva megkaptuk a második féreghajtót, ki tudja mit szedtem össze kóborlásaim alatt. Sajnos a hasmenésem továbbra se szűnt meg, pedig már rizst rizzsel kaptam, na jó, persze husi is volt benne. Hízás semmi. Jókedvű, játékos voltam, de anya szerint szinte kellemetlen volt simogatni a szúrós csontjaimat.
Doki szerint kellene egy székletvizsgálat. A kétszeri féreghajtás után még mindig kétféle féreg petéi voltak benne. Közben anya meglátott mindkét hátsó lábamon egy-egy dudort, a doki szerint nyirokcsomók és sajnos a nyakamon is voltak. Leborotválták a lábamat és tűt szúrtak bele, három ember is kellett, hogy lefogjanak, míg vért vettek. Nagyon rossz lett a vérképem, de szerencsére nem nyirokcsomó limfóma, amitől a doki tartott. Gyulladást mutatott ki a labor és valami mikrofiliákat. Nem tudtuk, mi az, ma már sajnos tudjuk...
Szúnyogok által terjesztett trópusi betegség, ami sajnos kezd hazánkban is terjedni, bár eddig csak pár esetet diagnosztizáltak, főleg a Tisza környékén.
Én meg ugye Füzesabonyból jöttem, az elég közel van a Tiszához..."

Amikor elmondták, mennyibe fog kerülni a kezelés, milyen hosszú ideig tart és nem is biztos hogy túléli - elkeseredtem. Végül a Noésok segítettek, fizették a kezelések egy részét, nekem "csak" a gondozás maradt. Havonta egy napot a rendelőben töltött Dominika, ketrecnyugalomban, adták neki a mérget és az infúziót, ami segített kimosni a vérből az elpusztult féregpetéket, a mikrofiláriákat. Utána otthon nem volt szabad hancúrozni, játszani, ami egy boxernek kész büntetés, de félő volt, hogy kimozdulnak a helyükből a szívférgek és a véráramban vándorolva trombózist okozhatnak.

"2015. June 15.Kezelésekre járok

Miután a vérvizsgálat és az ultrahang egyértelműen kimutatta, hogy szívférges vagyok, anya nagyon elkeseredett, mert amikor utána olvasott, nagyon csúnya dolgok derültek ki.
Úgy kezdődik a dolog, hogy a szúnyog megcsíp egy olyan kutyát, aki fertőzött, a vérrel együtt felszívja az úgynevezett mikrofíliákat. Ezek magyarul a féreg lárvái, gyerekei. A szúnyog testében alakulnak át fertőző formává, vagyis a szúnyog a köztigazda. Egy következő csípéssel bejuttatja a lárvákat egy másik kutya (cica vagy ember) testébe, ahol azok megkezdik vándorlásukat és fejlődésüket a véráramban. Az ivarérettségük 6-9 hónapot vesz igénybe, (ennyi a lappangási idő is), akkor betelepszenek a tüdőbe, szívbe és elkezdik ontani a lárvákat, amit egy újabb szúnyog továbbvisz a csípésével.
Közben szegény kutya nagyon lefogy, fáradékony, gyenge lesz, elkezd köhögni, majd egyszer csak nem áll fel többet, infarktust kap a szívében felgyűlt férgektől.
A kezelés se kevésbé veszélytelen. Egész nap a rendelőben vagyok, orvosi felügyelet alatt kanülön keresztül adagolják azt a mérget, ami megöli, pontosabban szép lassan ritkítja a lárvákat. Nem szabad gyorsan megölni őket, hogy legyen ideje a véráramból kikerülni az elhalt dögöknek, mert ha valahol elakadnak, az is halálos lehet. Három hónapja járok ilyen kezelésekre, eddig jól bírtam.
Csakhogy nemsokára el fogják kezdeni a felnőtt férgek irtását, ami sokkal veszélyesebb. Naná, amikor 30-40 centis férgek akadhatnak el, pedig a mikroszkópikus méretű lárvák is épp elég veszélyesek voltak.
Tudni kell még erről a betegségről, hogy akár cicák, vadászgörények stb. és még az ember is fertőződhet vele.
Anya megkérdezte, én nem fertőzhetem meg a környezetemet? A doki bácsi megnyugtatta, hogy engem olyan szerrel kezelnek, amitől elkerülnek a szúnyogok, vagyis nem fognak megcsípni és belőlem tovább vinni a lárvákat. Ettől azért kicsit megnyugodtunk, nem fogom terjeszteni Pesten a Füzesabonyban felszedett kórt...

Az ultrahangos doki bácsi mondta, hogy egyre több ilyen kutyust lát a készülékével. Ahogy időjárásunk egyre melegebbre fordul, úgy terjednek az eredetileg trópusi betegségek is. Ma már a bolha és kullancs mellett a szúnyogok ellen is védekezni kell, vannak erre olyan szerek, amik egyben megteszik ezt nekünk. Ez ugyan nem a reklám helye, de úgy tudom Advantix ennek a cseppnek a neve.
Viszont előtte nem árt megnézni, nem fertőzött-e máris szegény kutyus. Ez egy vérvizsgálatból egy egyszerű teszttel megoldható. Ha esetleg fertőzött, minél hamarabb fedezik fel a fertőzést, mielőtt még tüneteket okozna, annál nagyobb az esélye, hogy életben marad a kutyus. Ne felejtsük el, 6-9 hónap alatt válnak ivaréretté a férgek, amikor már tüneteket okoznak, lehet hogy késő.
Nálam még nem látott az ultrahang a szívben férgeket, de a tüdő artériákban már igen. Még nincsenek komolyabb tüneteim, nem köhögök, a fogyásom is megállt, sőt híztam 6 kilót. Anya ezért reménykedik, hogy talán még nincs késő, talán még meg tudnak menteni engem az orvosok.
Hogy ne legyen nagyon elkeserítő, egy vicces hangulatú videót is csináltak erről. Nézzétek meg:
http://www.youtube.com/watch?v=yfzN258Cfcw

Remélem csak annyira ijesztettelek meg benneteket, hogy elgondolkozzatok és ezután szúnyog ellen is védekezni fogtok"

"2015. June 29  Most meg a szememmel van baj

Azt mondta a doki bácsi, úgy látszik én minden boxer betegséget végig akarok próbálni...
Nagyon váladékos volt a szemem, meg piros, mintha kötőhártya gyulladás lett volna, anya pár napig kamillával mosogatta (a maradékot megihattam, hú az milyen finom!) de csak nem javult a helyzet. Nincs más hátra, megyünk az orvoshoz.
(Megjegyzem, én úgy megyek a dokihoz, mint más kutya a legkedvesebb barátjához látogatóba, alig várom, hogy bemehessek a rendelő ajtaján.)
Kaptam szemcseppeket, de nem igazán hagytam anyának, hogy csepegtessen, nem is javult a helyzet. Pár nap múlva visszamentünk, közben a másik szemem is begyulladt, akkor kaptunk beutalót egy szem specialistához. Na az nagyon érdekes volt, de féltem is ám nagyon. Hárman fogtak le, hogy meg tudja vizsgálni a szememet a doktor bácsi, valami mikroszkópra emlékeztető dolgot tartott a kezében, azt mondja anya, ilyen az emberorvosnak is van, csak sokkal nagyobb, ez viszont össze volt kapcsolva egy digitális fényképezőgéppel, képeket is készített, anya meg látta a kijelzőn azt, amit a doktor bácsi. Azt mondta nagyon csúnya dolgokat látott.
Kiderült, hogy befelé van fordulva az alsó szemhéjam és az azon növő erős szempillák felsértették a szememet, egy fekély alakult ki rajta. Ha ez tovább mélyül, megvakulok. Meg kellene műteni, de a szívférgeim miatt nem lehet altatni. Így aztán egész napos programként anya állandóan a szemem körül tevékenykedett: naponta kétszer ki kellett mosni körömvirág teával és egy fecskendőből valami büdös folyadékkal, aztán három féle cseppből összesen 11-szer csepegtetett mindkét szemebe. Eleinte nagyon tiltakoztam, de aztán rájöttem hogy utána nagyon jó, már szinte időben odaültem anya elé, amikor csepegtetnie kell. Nevettek is a barátai, azt mondták, ha nem látják, nem hiszik el.
Négy nap múlva mentünk kontrollra, a doktor bácsi hümmögött, nem várt ilyen javulást. Begyógyult a fekély. Most a gyulladást kell kezelni, holnap megyünk kontrollra, remélem most is jó híreket kapunk.

2015. July 14 Anya most nagyon boldog!

Hétfőn voltunk szívultrahang vizsgálaton és már csak egyetlen férget látott bennem a doki. Azt nem tudta megmondani, él-e még, így délután vért vettek tőlem, de már nem voltak a véremben mikrofiláriák, vagyis féregpeték. Ezért úgy gondolják, már az az egy féreg sem él. Meggyógyultam!!!
Most még azt az egy féreghullát kell majd kivenni belőlem, mert annak nincs helye ott a szívem közelében. Ezt valószínűleg katéterrel fogják megoldani a combartérián keresztül. Rosszul hangzik, de azt mondják nem fáj.

A doki szerint nagyon szerethetnek engem az égiek. Január elején megműtöttek, túléltem a gennyes méhgyulladást, altattak a műtéthez, mert nem tudtak a férgeimről, ami miatt veszélyes volt altatni. Én túléltem. Februárban már gazdihoz is költözhettem, sok kutya évekig él a menhelyen, mire gazdira talál, vagy egyáltalán nem lesz gazdája. Pár héten belül kiderült a betegségem, pedig nem produkáltam a tipikus tüneteket. Az volt a szerencse, hogy anya észrevette a nyirokcsomókat a lábamon, az ezt követő vérvizsgálat mutatta ki a fertőzést. Négy havi kezelés után gyógyultnak mondható vagyok. A szemfekélyem 4 nap alatt begyógyult. Jó, még előttem áll egy szemműtét, "plasztikai műtét" vagyis szemhéj felvarrás, de ennél nagyobb bajom sose legyen.
Igyekeztem megosztani a jó hírt a barátaimmal, hogy velem örülhessetek. Remélem ezután már csak ilyen jó hírekkel fogok jönni!!"

2016. January 19. Megműtötték a szememet

Decemberben újabb ultrahang vizsgálaton voltunk, és már egyetlen szívférget sem láttak bennem. A vérvizsgálat is negatív lett. Januárban újabb vérvizsgálatot csináltak, ez is negatív volt, nyoma sincs bennem a féregnek. Jöhet a szemműtét, az altatás már nem akkora kockázat, mint szívférgesség esetén, csak a szokásos kockázattal jár, mint bármelyik altatás.
Így aztán január 18-án megvolt a szemműtétem is. Ma már nagyobbra ki tudtam nyitni a szememet, nem szúrták azok a fránya szempillák. Egészen szokatlan a dolog, hogy nem kell hunyorognom, nem szúr, nem fáj. Mint ahogy szokatlan ez a nagy fehér valami is a nyakam körül, amitől nem látok, nem tudok közlekedni, enni, inni, még aludni is alig. Szerencsére ma már levette rólam anya az etetés idejére, de most megint rajtam van. Na nem baj, kibírom pár napig, ha ez az ára annak, hogy ne fájjon a szemem.
A barátaim nagyon szorítottak nekem, volt aki még képet meg verset is küldött. Ezúton is köszönöm a sok szeretet energiát, amit küldtetek nekem, így biztosan sokkal gyorsabban fogok gyógyulni."

 2016. June 30  Már megint orvoshoz vittek!!!

Hallottatok ti már olyat, hogy egy kutyát azért visznek orvoshoz, mert túl jól viselkedik??? Mert hogy képzeljétek, velem ez történt...

Amikor beteg voltam, nem volt szabad felizgatom magam és sétálni se jártunk, mert szörnyen felhergelt a sok, kertekből rám kiabáló kutya. Ha elmentünk otthonról, az szinte kizárólag csak orvoshoz menést jelentett, amitől anya mindig ideges, feszült volt, ezt én is megéreztem rajta és én is ideges voltam. Húztam, rángattam,képtelenség volt velem az utcán közlekedni.

Otthon közben kialakult egy rendszer, ami szerint teltek a napjaink. Mindig tudtam, mikor mi következik és ha valami eltért ettől, gyengéd bámulással próbáltam figyelmeztetni anyát. Ilyenkor nevetett és azt mondta, igazad van. Megtanultam azt is, ha kimegyünk a teraszra enni, mindig előbb anyának kell kimennie, aztán megyek ki én is.
Idő közben egészségesnek nyilvánítottak, így anya újból megpróbált elvinni sétálni. Én meg megpróbáltam maximálisan megfelelni az elvárásainak, nehogy megint visszaforduljunk a kapuból. Nem ugráltam a póráz láttán, megvártam míg anya előre megy a bejárati ajtón és hív maga után, a kapunál ugyanígy. Anya csak ámuldozott, hogy átültettem a teraszra kimenetelnél tanultakat. Hát még amikor az utcán is szorosan a lába mellett haladtam, lazán lógó pórázzal, épp csak két ujjal kellett fognia.

Miután két héten keresztül ez minden nap megismétlődött a sétáknál, ezért elvitt az orvoshoz.
Igaz, a doki bácsi azt mondta, ez nem is olyan hülyeség, mert lehet tünet ez is.
Hosszan hallgatta, mi van odabent, de azt mondta, semmit nem hall, minden rendben van.
Végül anya arra a megállapításra jutott, ha nem betegség tünete a viselkedésem, akkor biztosan megéreztem, hogy ő már nem ideges, mint amikor még beteg voltam, és rám is átragadt az ő nyugodtsága.

Itt vége szakad Dominka naplójának. Hosszú hónapok kínlódása után egyszer csak a vérvétel azt mutatta, nincsenek féregpeték Dominika vérében, és az ultrahang sem talált férget a szervezetében. Megműthették a szemeit, Dominika meggyógyult!!! Legalább is úgy tűnt, "csak" egy kis vizelettartási probléma maradt...

 Ez viszont nem akart javulni. Először hormonpótlással próbálkoztak, azután embergyógyszert kapott, egyre nagyobb dózisban, de eredmény semmi.

Illetve volt eredmény, negatív. Az embergyógyszer egyik mellékhatása a bőrallergiás reakció volt, a belső combján eleinte csak kevés, aztán a teljes combot, lábszárat beborító apró piros pöttyök jelentek meg. Kaptunk rá valami krémet, de semmit nem használt.

A másik mellékhatás a szellemi hanyatlás. Ez Dominikánál úgy nyilvánult meg, hogy a legelemibb dolgokat nem tudta megoldani. Például bedugta a fejét a zuhany és a mosdószekrény közé, előre menni nem tudott, de az már nem jutott eszébe hogy kihátráljon, csak állt ott bambán.

Máskor meg bemászott a konyhai szék lábai közé, de a keresztfa miatt nem tudott elöl kijönni, de az se jutott eszébe, hogy kihátráljon, ezért a hátán a székkel járkált tovább a lakásban. Aztán ő is elkezdte a körbe-körbe járkálást, hogy már én szédültem, amikor néztem. A fenti képeken látható okos kis szemekbe a bambaság költözött.

Végül a lábán lévő sebekből mintát vettek, mert annyira csúnya volt, de fogalmuk se volt, mi lehet ez, ilyet még nem láttak. Aztán kiderítették, hogy húsevő baktérium, ez még emberre is veszélyes, a rendelőbe se vigyem be, mert megfertőzhet mindent, végül beengedték a rendelőbe, de egy nejlont leterítve a földre úgy altatták el. Én akkor is vele maradtam az utolsó szívdobbanásáig.

Azt tanácsolták, ne is vigyek kutyát a házhoz még vagy egy évig, amíg biztosan el nem hal ez a baktérium a kertben is. Próbáltam utána olvasni, de sehol nem írták, hogy ez ilyen veszélyes lenne. Végül írtam annak a labornak, aki megvizsgálta a kenetet, meg a fő állatorvosnak is elküldtem a leletet és kérdeztem, valóban ennyire veszélyes-e. Mindketten azt válaszolták, hogy ez a baktérium csak azon a kutyán volt veszélyes, de a levegővel érintkezve a kertben már régen elpusztult. Nyugodtan vihetek haza másik kutyát. Ami hamarosan úgy is lett, de előbb szeretnék mutatni valamit, pár képet.

Jól nézzétek meg, ilyen lett Domi lába, a hátán ilyen keményen felgyűrődött bőr, a redők között ugyanolyan lerakódások, mint a lábán. Kísértetiesen hasonlítanak a képek a következő kutyám, Suzy sebeihez. Kiderült, hogy egyetlen betegség okoz ilyen kalciumos lerakódásokat a bőrön, az ami Suzynak volt. Csak akkor még nem tudtam erről, amikor Domit húsevő baktériumosnak kiáltották ki, pedig chusing kóros lehetett...

Ilyenek voltak Dominika sebei:

És ilyenek Suzy sebei:

 Dominika háta, a felgyűrődött bőr alatt kemény tapintású réteggel, még szőrrel fedve.

Tehát Dominikát is el kellett altatni, 2017 január 17-én, és csak két évet voltunk együtt, azt is leginkább betegséggel töltöttük, de legalább ápolást, szeretetet kapott addig is.

Dominika elvesztését nagyon megszenvedtem én is, az együtt átélt szörnyűségek, azután az elengedés, és hogy azt javasolták, sokáig ne is legyen kutyám. Sose gondoltam volna, hogy ilyen nehéz nekem kutya nélkül élni. Nem is bírtam sokáig. Februárban megláttam a menhelyen a következő kutyámat. Na de erről majd legközelebb...