Ahány ember, annyi jellem. Így van ez a kutyáknál is. Bár nagyon sok hasonló tulajdonságuk van, valami apróságban mindegyik eltér.
Például sok éve a kis kölyök Dick boxerem azonnal birtokba vette a konyhában az ócska kanapét, ahogy először hazaértünk, pedig az előző helyén a konyhai falikút előtt volt egy rongy letéve neki fekhely gyanánt. Az ember úgy gondolja, genetikailag kódolva van náluk a kanapé imádat. A reggeli ébresztő szokásáról már írtam, és hogy utána milyen boldogan vackolta be magát a jó meleg ágyikóba, míg én készülődtem a reggeli sétához.
Spagikám viszont az elmúlt egy év alatt még soha nem próbált felmászni az ágyra, legalább is amikor láttam, de nem hiszem, hogy bármikor máskor megpróbálta volna, semmi nyomát nem vettem észre. Így aztán soha nem is volt lehetőségem engedni vagy tiltani neki a kanapén fekvést. Egyszer amikor a gép mellett ültem, észrevettem, hogy a mellettem lévő fotelt méricskéli. Kis segítséggel felmászott rá:
Igaz, az autóba beüléskor is úgy kell beemelni a popsiját, sajnos annyira gyenge a hátsó fele. Az orvosunk a röntgenjét nézve azt mondta, az is csoda, hogy menni tud. Ezért próbálok kényelmes puha lenti fekhelyeket készíteni neki.
Gyurma boxerfiú egy hónapig volt nálam, a verandán lakott, az állandó hasmenése miatt, ott egyszerűbb volt a követ fertőtleníteni, mint a benti szőnyegeket. Az ő kanapés szokásait nem ismertem meg. Azért a kényelmet ő is szerette.
Bella boxerhölgy csak 10 napig volt itt, viszont dugig volt bolhával. Fürdetés és bolhairtó spot on után is csak a verandán lakott, nehogy befészkelje magát egy elpotyogtatott bolha a szőnyegbe. Annyira megszokta a verandát, hogy amikor pár nap után behívtam, néhány perc után kikéredzkedett. Igaz, ő kerti kutya volt az előző helyén. Azért hogy mégse kelljen a földön feküdnie decemberben, két kerti székből kanapét eszkábáltam neki. Attól fogva csak azon volt hajlandó aludni, igazolva a kanapé genetikai kódolását.
A németjuhász keverék Brútusz és a kaukázusi Alexa soha nem próbáltak ágyra mászni, igaz ők kölyök korukat kivéve alapjában kerti kutyák voltak, lakásba bejárási lehetőséggel, de kutyaházban laktak, illetve télen a garázsban aludtak.
Öreg korukra meg a veranda-kazánház volt a kedvenc helyük, ami nyáron hűvös volt, télen meg jó meleg. Alexa fiatal korában imádott megviccelni azzal, hogy szakadó hóesésben kint feküdt és amikor hívtam, egyszer csak megemelkedett egy hókupac, megrázta magát és vigyorgó pofával előkerült belőle egy kutya.
Aztán Brútusz halála után kénytelen volt elviselni a lakás melegét, mert a hozzám fűző fél méteres láthatatlan póráza erre kényszerítette. Az idő múlásával és Spagi társasága segítségével idővel lazult a póráz, most már megint szívesebben van kint, mint a lakásban.
Az ír szetter Maya, akit kidobott a gazdája az emeletről, gondolom nem volt elkényeztetve kanapén fekvéssel. Mégis amikor hozzám került, a sérült, vasakkal teli, megoperált lábával szépen felfeküdt a kanapéra. Könnyű volt neki, amilyen magas kutya, alig kellett felemelni a lábát, már fent is volt. Leküldtem, mert a sebei miatt nem lehetett megfürdetni és nem volt épp jó szagú kutya. Még egyszer próbálkozott, aztán megértette, hogy ezt nem lehet. Neki is van finom puha párnája, azon szokott aludni, de a lakás bármely pontján hajlandó a szőnyegre is feküdni, ha én ott vagyok a közelben.
Van még egy cicám is, akiről nem beszéltem, pedig őt is meg kell említeni, ha már a kanapé szóba került. Van egy szivacsos puha kuckója, kölyök kora óta ez a búvóhelye. Ebben alszik és ebben mosakszik. Így aztán nagyon hamar megtelik szőrrel. Ezt onnan tudom legegyszerűbben megállapítani, hogy akkor már nem megy bele. Ilyenkor szépen ki kell tisztítani és akkor újra ez lesz a kedvenc éjszakai helye.
Nagyon szeret még a széles ablakpárkányon – a radiátor felett – heverészni. Jó kilátás nyílik innen a kertre meg a madarakra. A tévézés közben sokszor el is alszik.
Négy fotel közül kettő van számára megfelelő vízér fölött, így ezekben is szokott szunyókálni. A kanapét meg akkor veszi igénybe, ha én kávézás címén odaülök. Nagyon érdekes, nem véletlenül hangsúlyoztam ki, hogy kávézás címén. Kizárólag akkor jön oda, ha kávéspohárral a kezemben ülök le. Ilyenkor az egyik kezem ugyebár szabad, azzal remekül lehet őt dögönyözni.
A fiamék cicája sajnos nem került elő, de neki is volt egy kedvenc helye, ahol aludhat:
Ennyit a fekvőhely kiválasztási szokásokról. Legközelebb az evési szokásokat fogom így összehasonlítani kis családom köréből.
