Napok

2017.08.15.

Ha ma jön a fiam, néznünk kell valami vaslapot a régi emésztő gödör tetejére, mert Baba kitalált egy újabb játékot. A garázskapunál eldobom neki a nagyobb labdát, ami nem fér ki a kapu alatt, nyargal utána, a szájába veszi, majd kétszer körbenyargal az egész kerten, szájában a labdával és ugrik át az emésztő felett, ami csak deszkákkal van befedve, mert még dobálunk bele száraz leveleket, gyomláláskor kibányászott kavicsot, egyebet. Mindig süpped valamennyit, átlagban fél méter mély, de nem kell hogy Baba beleessen és eltörje gazella lábait, viszont nagyon jó, ha így kinyargalja magát, megvan a napi mozgása. Séta közben úgysem merem elengedni az utcán, hogy fusson, túl veszélyes lenne.

Szerencsére mindent megeszik. A barátaimtól kapott gyümölcskosár sütit, piskóta, aminek a tetején mindenféle gyümölcs volt aszpikkal leöntve, na ebből a citromkarikát nem ette meg, de a többit igen. Persze a piskótát is. Nem ismerte a banánt, mert az első falatot csak nyalogatta, görgette a nyelvével, de miután megette, jött a következőért. Tegnap ananászt kapott, azt sem ismerte, de az a jó benne, hogy mindent hajlandó megkóstolni. Utána azt is nyelte, de 2-3 darabnál többet nem merek adni neki egyszerre.

2017.08.17.

Bizony aranyos kedves kutya. Reggel 7 órakor (+- 5 perc) jön ébreszteni, diszkréten, csak picit megkocogtatja a farka végével a radiátort, (hogy csak úgy zeng). Ma reggel háttal arra feküdtem, az orrával finoman megbökte a hajamat. Borzasztó riszálásba kezd, ha látja hogy felébredtem. Már megy is a fürdőszobához, majd lefekszik az ajtó előtt, mert tudja hogy bejövök ide a géphez a kávémmal. Reggeli előtt még kicsit kimegyünk labdázni, mert reggeli után tele hassal nem tesz jót egy darabig a hancúrozás, utána meg meleg lesz. Így indul a napunk, már reggel örülnek nekem. Kell ennél jobb indítás???

2017.08.19.

Babával egész nap mosolyszünet volt, mert amíg a vendégek érkezésével voltam elfoglalva, lelopta a vágódeszkáról a fél csirkemellet és szerintem egyben lenyelte, mert megrágni nem volt ideje az egy pillanat alatt, amíg félrenéztem. Alaposan megráztam a grabancát, mint az anyakutya a kölykök nevelésekor, utána rá se nézett jó darabig a falkavezér, elkerültem még a tekintetét is, de azért a ma reggeli ébresztéskor már megszeretgettem. Le kell szoktatni valahogy arról, hogy ellopjon bármit is.

Szerintem húst se fog többet ellopni, mert először csak kenyérhéjat lopott, azért letoltam, azóta ott lehet, nem nyúl fel érte. Az asztalról is lopott már, de azóta tudja, hogy onnan se veszünk el semmit. Most a mosogató melletti pultról lopott, szerintem úgy megmagyaráztam neki a grabanc rángatással, miszerint ez sem tetszik nekem, hogy ezután onnan se fog levenni semmit.

Eddig nekem nem volt ilyen gondom a kutyákkal, főleg akik pici koruktól nálam voltak. Rendszeresen kaptak enni, nem szorultak lopásra, meg aztán egymást is figyelték, tanították. Igaz, az első boxerem egyedüli kutya volt, de valahogy a természetes intelligenciája miatt tudta, hogy nem szabad semmit elvenni, ami nem az övé.. Brútusznak is kicsi korától megtanítottam, hogy mit nem szabad, jókat szórakoztam rajta, ahogy később Alexa grabancát rázta, amikor valami helytelent csinált, Alexát már szinte ő tanította mindenre.

Babánál az is baj, hogy nagyon hosszúak a lábai, mindenhova probléma nélkül fel tud nyúlni. Igaz, Brútusz is elég nagy volt, de sokat számít, hogy pár hetes korától velem volt.

Remélem, hogy nem éhségből lop, hiszen kap rendesen enni, különben nem hízna, ráadásul ilyen ütemben. Meg azt is remélem, hogy le tudom szoktatni róla, de addig még pár ilyen lopás meg fog történni, mert csak akkor tudok fegyelmezni, ha épp elkapom, amikor rosszat csinál. Kint hagyok szándékosan illatozó dolgokat és már akkor rászólok, amikor felfelé kezd szimatolni. Azért tegnap megint ellopta a szándékosan ott hagyott sajt darabot, amikor félre fordultam. Már ette, amikor visszanéztem, ezért feltettem a két mancsát a pult szélére és megint jól megráztam a grabancát, hogy nem! A következő csali kaja egész éjjel ott volt és még most is ott van a pult szélén. Remélem egy idő után összeköti a pultot a tiltással, de az illatok nagyon csábítják, elvégre kutya, akinek az elsődleges érzékszerve az orra.

2017.08.20.

Tegnap este Baba egyszer csak elkezdett ugatni a lakásban. Nem tudtam, mi baja, de amikor kimentem az udvarra, megértettem. A Sportkastélynál utcabál volt, néha erre hozta a szél a hangokat, azt ugatta. Ő már bent a lakásban is meghallotta.

 Aztán késő este meg elkezdtek tűzijátékozni. Egy darabig hallgatta, aztán megint ugatással fejezte ki nemtetszését. Nem remegett, nem volt becsapva a farka a popsija alá, tehát nem félt, szépen lefelé lógott a farka, csak a vége kunkorodott felfelé, ami alap fokú izgatottságot jelez. Lenyugtattam, eltereltem a figyelmét, akkor beült az ágyába és csak hallgatózott meg kifelé figyelt, abba az irányba, ahol egyik este fényeket is látott, mert akkor is volt tűzijáték valahol egyik házban. Éjjel, vagy inkább hajnalban meg dörgött villámlott, de ki se kelt az ágyából, hogy odajöjjön mellém, mert ott biztonságosabb. Úgy látszik, ő sem fél az ilyesmitől, csak az utóbbi két kutyám, Dominika meg Suzy féltek a vihartól. Brútusszal, Alexával, meg később Spagival, Mayával kint néztük a teraszon a szilveszteri tűzijátékokat, eszükbe se jutott elszaladni, elbújni. Sok kutya ilyenkor fut világgá.

 Baba a kekszes labdáját görgeti, de már üres, kiette belőle a kekszet, most ide tolta, hogy lássam, éheztetve vagyok, adjál reggelit.

Szépen alakul a formája, már nem szúr a csípőcsontja, nem pattog a kezem a bordáin simogatás közben, szép egyenletes a teste, de lassabban hízik most. Igaz, többet is fut, mozog, minden érdekli, felpattan minden neszre, figyel, őrzi a házat. Többet is ugat, mint az eddigi kutyák, de nem az a véget nem érő hisztérikus ugatás, mint némely kutyánál, párat vakkant, jelez hogy figyelj csak, van valami, de aztán ennyi.

A füle, a köhögése is rendben van, egészében véve egészségesnek tűnik. Remélem legközelebb az oltása miatt kell csak orvoshoz vinnem, itthon kapja a vitaminokat reszelt alma és reszelt nyers répa formájában a kajába keverve és minden más gyümölcsből is kap, amit én eszem, szerencsére mindent meg is eszik (citrom kivételével, hehe)

2017.08.27.

Tegnap mire észre vettem, megrágta a kerti piros gumipapucsomat. Kérdeztem tőle, nincs elég játékod, amit rágcsálhatsz??? A fiam persze a védelmébe vette, hogy azokon nem érzi a szagomat... 

Baba újabban cumizik... a megrágott papucsomnak megkapta a pántját, az egész papucsot nem, mert azért még a kertben használható, csak a pántot szakította ki belőle, meg nem is akarom cipő rágáshoz szoktatni. Boldogan birtokba vette, eldőlt és cumizásba kezdett, majd elaludt. Azért elvettem tőle, csak felügyelet alatt cumizhat, mert képes lenyelni.

Most pár napja nem adtam egyáltalán konzervet Babának, csak a házikosztot, nem is keltett fel éjjel, hogy sürgős kimenetele van, amit nem lehet visszatartani. Bár 5-kor odajött hozzám, felkeltem hogy kiengedem, de mire kibotorkáltam nagy álmosan, már épp helyezkedett vissza az ágyában. Úgy látszik csak bejött megnézni, minden rendben van-e. Amikor a fejfájással feküdtem szombaton, akkor is az ágyam mellett őrzött a kis aggódó ápolóm.

Baba imád játszani -végre egy játékos kutya-, megtaláltam a régi kutyafrízbit, ez lett a kedvence, ugrik érte, fut utána, majd rázza, míg visszaér vele hozzám, hogy csak úgy kong a két oldalának csapódva. Ezzel még húzócska játékot is lehet játszani, amikor elfárad futni utána, kicsit így szórakozunk

Csak az első időben volt, hogy nem játszott, meg is ijedtem akkor, hogy egy fiatal egészséges kutya hogy-hogy nem játszik? Azóta már mindent játéknak néz, lesi hogy azért mentem ki, mert vele akarok labdázni, vagy csak kísérgethet mindenhova a kertben. Játék a labda, a frízbi, a kötélcsomó, a bot,  az ujjaim, még egyszer a kerti papucsomat is annak nézte, szerencsére azóta nem bántotta. Igazi boxer, akinek azt mondják, sose nő be a feje lágya. (Ezt sajnos cáfolnom kell, a beteg boxereim bizony nem ilyenek voltak)

2017.08.29. Gyál

Egy régi barátunk hétvégi telkén Gyálon bográcsoztunk. Legalább 4-5-ször hosszabb a telek, mint az én kertem, Baba egész nap nyargalt rajta le-fel, dolgozott, házat őrzött vagy épp a házigazdánkkal fogócskázott, ugatott annyit, hogy most egy hónapra elég volt, mindenkit játszani hívott, nagyon élvezte a dolgot.

Amikor hazaértünk, megette a vacsoráját, kicsit áttörülgettem és megnéztem kullancsilag, aztán lefeküdt és elaludt. Annyira kidőlt, hogy járkálhattunk, ehettünk, kimehettünk, fel se nézett. Reggel én is elaludtam, nem jött ébreszteni, sőt amikor próbáltam felkelteni, még akkor is kómás volt.

Igen jó természetű kutya, van benne megfelelni akarás, ezért ha rosszat csinál és leszidom, megjegyzi, hogy azt nem lehet. Utóbbi időben (hogy el ne kiabáljam) nem lopott kaját sem, csak a papucsomat rágta meg. A kertje olyan, hogy már belevéste Magyarország hegy- és vízrajzát, de az az ő része, ott áshat. Ha máshol próbálkozik, rászólok, már Gyálon is próbálkozott kertészkedni, de rászóltam, bár a házigazda azt mondta nem érdekes, na de mégis, nem azért ültetett virágokat, hogy ő kigyomlálja.

 Gyálra a fiam vitt és hozott minket kocsival, igaz volt csomagunk is elég sok, de én szeretném megpróbálni legközelebb, hogy busszal menjünk. Jó lenne kirándulni vele, akár kutyaiskolába menni, nem akarok mindig a fiamra hagyatkozni, de ő nem engedi, fél hogy leránt a buszról. Azt se hitte el, hogy szépen jön mellettem út közben, egyik sétánál azt mondta, megles minket, de rá kellett jönnie, hogy igenis szót fogad, szépen jön, nem ránt el. Egészében véve egy tünemény ez a kutya. (Gondolom most mosolyogtok, mert mindegyikre ezt mondtam, de tényleg, nálam minden kutya egy tünemény, arról nem tehetnek hogy betegek lettek.)

Nagyon jó volt Gyálon, Baba is csodásan érezte magát, nem csodálom, hogy elfáradt, egész nap szaladgált, őrizte a házat. Amikor épp nem nyargalt az udvaron, akkor a házigazda mellett élvezte, hogy beszélgetés közben őt vakargatja, de a szeme akkor is azt leste, van-e valami házőrzői munka.

2017.09.13.

 Baba egy tünemény kisördög, de nem lehet rá haragudni. A napokban kerteztünk a fiammal, levágtunk egy csomó elburjánzott ágat. Amíg mi aprítottuk a zöldeket, ő ellopott egy-egy ágat és boldogan elvonult vele rágcsálni. Délután a garázsban rendezgettünk, készítettük a helyet a telelő növényeknek. Baba meg a szomszéd kutyával incselkedett, kergetőztek a kerítés két oldalán. Aztán meg nyargalt körbe-körbe az udvaron, szájában a labdájával, mert nyitva voltak a kis kapuk, a teljes kert a rendelkezésére állt. Szóval ő legalább annyira kifáradt, mint mi. Vacsora után le is feküdt, másnap reggel is jó sokáig aludt. 

Hoztam Babáról pár képet. Szegényke nagyon rosszul érezheti magát nálam...

 Újabban a sétáinkat úgy intézzük, hogy visszafelé a tér mellett menjünk el, leülünk egy padra, onnan figyeli az embereket, járműveket, neki ez is egy élmény. Nem tudom, vitték-e sétálni, vagy ha igen, akkor milyen helyekre, de úgy látom fél az autók forgalmától, csak a csendes utcákban érzi magát biztonságban, a főúton nem. Ez a tér a főúton van, elég nagy fogalommal. szokhatja a zaját, biztonságos távolságból.

Nagyon hamar le tudják venni az embert a lábáról, igen csak vigyázni kell, hogy ne nőjenek a fejünkre. Szerencsére Baba még hallgat rám, de a fiamat már nem mindig veszi komolyan, ha egyszer ő játszani akar, akkor megáll előtte és addig vakkantgat, amíg nem fog a fiam valami játékot és nem játszik vele.

 Baba tegnap is kitűnőre vizsgázott, illatozó kaját ettünk, de ő békésen feküdt az ágyában. Igaz mindenki hagyott neki egy falatot, amit meg is kapott, miután befejeztük az ebédet. Így van szoktatva, ez nem kínzás neki, csupán szoktatás kérdése. Tudja, hogy a végén úgyis kap valamit, miért kellene fárasztania magát koldulással.

Ma reggelt esik, sötét van és hideg van. Baba 7-kor bejött ébreszteni, ébren voltam, csak nem volt kedvem kibújni a meleg ágyból. Az ő kedvéért felkeltem, hátha ki kell mennie, de amikor kinyitottam az ajtót és meghallotta hogy esik, szépen visszafeküdt az ágyába. Csak nem megy ki az esőbe???

Baba nagy kópé, az már igaz, de még eléggé kölyök. Most feszegeti a határokat, az ezzel jár. Ilyenkor lehet megmondani neki, ezt szabad, ezt meg nem.

Van egy saját kertje, az egyik sarkába kakil-pisil, a többi részén kertészkedik, ás, már Magyarország hegy és vízrajzát beleásta, vannak barlangok, kilógó gyökerekkel, árkok és dombocskák. Ezt szabad, de ha az én kertrészembe jön, ott csak labdázni, hemperegni szabad, ásni nem. Be is tartja. Tegnap azt tanultuk, hogy a teraszomon se lehet kertészkedni, és kirázni a csarabot a cserepéből. Volt nagy lapítás utána, de remélem a többi virág megússza.

Pórázon már szépen közlekedik, de nincs szokva a város zajához, nem tudom hol élt, vagy vitték-e sétálni, de fél az elsuhanó járművektől. A vihartól nem fél, a tűzijátékot vadul megugatja. Ja és fél a hosszú botszerű tárgyaktól.

Az ajtón már udvariasan előre enged, sétánál is, meg akkor is, ha a kajás tálja van a kezemben. Kaja előtt leül és feszülten várja a vezényszót hogy ehet. Szó nélkül a helyére megy, ha oda küldöm, az ül, fekszik is megy, de csak ha van értelme, felváltva csak parancsolgatásból nem csinálja. A helyben maradás is megy már, persze eleinte két lépést nem tudtam eltávolodni, már jött utánam. Most már a hívásra indul, szépen megkerül és leül mellettem.

A labdát, frízbit visszahozza ugyan, de csak többszöri ereszd parancsra engedi el, itt még van mit tanulni. Mint ahogy a lopáson is van mit tanulni, mert a hosszú lábaival elér mindent a kredencen, ami csiklandozza az orrát. Ha eszünk, már nem kunyerál, megszokta hogy úgyse kap, míg nem végeztünk.

Tanulunk köszönni, de valamiért a kézjelekre jobban reagál, mint a szavakra. Köszönésnél is, meg az etetésnél is kézjelet vár, hiába mondom a vezényszót.

Hirtelen ennyi jut eszembe, amit 2 hónap alatt megtanultunk. 

Ez a kép még akkor készült, amikor ideiglenesen volt csak nálam, hehe

2017.09.30.

Így néz ki egy véglegesített státuszú, örökbefogadott kutya:

A menhelyen voltunk, látogatóban, meg végleges örökbefogadási szerződést kötni. Nagyon elfáradt, szaladgált, új élmények, sok más kutya, az utazás... Jó nagyokat futott, ő barátságos más kutyákkal, szabadon engedtem, hogy tudjon barátkozni, játszani, elmesélni az élményeit.

 Hazafelé kapott egy új nyakörvet, együtt vettük meg a fresben, ő is bejött velem válogatni, (mondjuk inkább felpróbálni a méretet) bár őt inkább a labdák meg az illatozó nasik érdekelték, de becsületére legyen mondva, semmihez nem nyúlt hozzá.

Nálunk az a legújabb, hogy megáll a fiammal szembe és ugat. Igaz, ő is szokott ugatni neki, meg a vastag gumipapucsával piszkálja a lábát, amit Baba játékra hívásnak vesz (mert hogy az is), így aztán ha játszani van kedve, akkor megáll a fiammal szemben és ugatva hívja. Megteszi ezt bent a lakásban is, rezegnek az ablakok, és a fiam csak nevet, amit a kutya is ért, tudja hogy tetszik ez a beszélgető mód, nem haragszik érte, ha rá is szól. Szóval nem veszi őt komolyan.

Arra tanítottam a fiam, ha nem akar játszani vele, akkor ne vegyen tudomást róla, fordítson hátat neki. Persze ilyenkor is megpróbál szembe fordulni vele, megy utána, ha elfordul. Ilyenkor egyszerűen nem tudjuk megállni nevetés nélkül az igyekezetét, így nem is veszi komolyan a dolgot, de ha kibírjuk nevetés nélkül, akkor ő is komolyan veszi és abbahagyja az ugatást, ha elfordultunk. Vagyis ha olyat tesz a kutya, vagy épp nem hallgat arra, amit mondunk neki, akkor meg kell sértődnünk és hátat fordítani neki. Ezt általában nem jól viselik, ők is értik a megsértődtem pózt, mert alkalmazzák is.

Nincs kedvenc étele, mindent megeszik, amit elé teszek, ez nagyon jó. A fiam szerint "úgy néz", amikor készíti magának a kaját, hogy abból is szokott adni neki. Az utolsó, amit ellopott az asztalról, az a sült tök volt, tányérral együtt lerántotta a földre, mire hazaértünk.

2017.10.07.

Most vett a fiam egy kamerát, amit majd beállítunk és ha elmegyek otthonról, a telefonon keresztül megnézhetem, mit csinál, még rá is tudok kiabálni.

Jóval többet eszik, mint az eddigi, szinte csak fekvő beteg kutyusaim, mert ő rohan, mozog, játszik, néha csak úgy körbe nyargalja párszor a kertet, szájában a labdával, de nincs elhízva, pont ezért, mert ledolgozza a kaját.

Ez egy tegnapi kép, nem ilyen foltos, csak így süt rá a késő délutáni nap. Szerintem pont jó súlyban van.

2017.10.16.

Ma megyünk orvoshoz, mert a múltkor csak a kombinált oltást kapta meg, most esedékes a másik is. Egy kis tünemény ez a lány, a fiamnak is annyira belopta magát a szívébe, hogy naponta többször bújik ki a barlangjából csak azért, hogy játsszon vele. Tudja ezt Baba is, ha meglátja őt, már hasal is le a lába elé a mellső mancsaival, dugja a fejét a papucsa alá, hogy dögönyözze vele. Máskor meg hozza a labdáját, hogy menjünk játszani.

Van egy kis villogó, sípoló labdája, ami pont befér a szájába és a legkisebb mozdulatra is csipog egyet vagy villan egyet. Na ez a legféltettebb kincs, olyan óvatosan fogja, mintha a kölyke lenne, cipeli magával mindenhova, keresi a helyet hova dughatná el, aztán lefekszik az ágyába, de a szájából nem teszi ki a labdát, őrzi rendületlenül. Még pisilni is úgy megy ki, hogy a szájában a labda.

Babával két havonta javasolt elmenni az orvoshoz, azt mondta a doktornő, a bűzmirigy kinyomás miatt. Ez sokszor okoz viszketést, szőrhullást. Eddigi kutyáimnál nem volt ilyen gond. Kérdeztem, egyáltalán mire kell a bűzmirigy, talán szégyen, de eddig nem is tudtam. Azt mondta, ez még abból a korból maradvány, amikor szőröstől-bőrőstől-csontostól felfalták az elejtett zsákmányt és a csont miatt bekeményedett székletet volt hivatott "olajozni", hogy könnyebben kicsusszanjon. A mai táplálkozás miatt ez rendszerint elcsökevényesedik, Baba még fiatal, nála még él ez a hagyományos szerep. Talán egyszer az ő szervezete is rájön, hogy fölösleges termelnie ezt az anyagot... Csak több baja ne legyen!

Nálunk úgy került előtérbe a bűzmirigy, hogy extrém módon elkezdett hullani a szőre, vakaródzott, ha csak megsimogattuk, a második simítás után már egy szőrkupac maradt a hátán. Miután répát, almát és mindenféle gyümölcsöt megeszik, nem gondolnám, hogy vitamin hiány. A doktornő azonnal a bűzmirigyekre nézett és megállapította, hogy nagyon feszülnek, tele vannak. Akkor ki is nyomta, és azóta szép fokozatosan csökkent a szőrhullás. Most meg állandóan nyalja magát, a hasa már egészen rózsaszín, időnként a tappancsai is. A bűzmirigye megint tele volt, egészen darabos volt, amit kinyomott.

 Elolvastam a véleményeket, mert most már mindennek utána olvasok, amit az orvosok javasolnak. Egyik hozzászóló írta - és nagyon igaza lehet -, hogy nem a kinti vagy benti tartástól, hanem emésztéstől és stressztől is függhet a dolog. Baba is menhelyi, fél minden hosszú tárgytól, ajtó csapódástól. Egyik este a fiam behozott megmutatni egy kb 2 méteres színes ledszalagot felrögzítve egy rúdra, majd ilyen lesz a karácsonyi világítás a teraszon. Baba pánikszerűen berohant hozzám és szinte a lábam alá bújt ijedtében, pedig aztán a fiam még véletlenül se bántja, ő a játszópajtása. A másik dolog az emésztés. Babának gyakran van ha nem is hasmenése, de nagyon lágy széklete, a sok rizs ellenére, vagyis nem kell olajozni, hogy kicsússzon. Így nincs szerepe a termelt anyagnak, nincs ami kinyomja. Marad az orvos. Amikor már szánkázik rajta, az már bajt, fájdalmat jelez, amiből gyulladás lehet. Inkább előzzük meg, pár hónaponként elviszem ellenőrzésre, ha kell kinyomják, ha nem, hazajövünk. Azt mondta a doktornő, ez még csak pénzbe se kerül, vagyis nem a bevétel miatt csinálják.

2017.10.21.

Ma kapott Baba egy világító nyakörvet, egyik este kénytelen leszek elvinni sötétedés után sétálni, hogy kipróbáljuk, hihi. Világít folyamatosan, vagy villog, zöldes színe van. Szétszedtük, két gombelem van benne, és egy vízhatlan csőben világít, amit ki lehet húzni, ha ki akarom mosni a nyakörvet. Persze csak esti sétánál adom rá, a képen nappal csak a fényképezés kedvéért volt rajta. Úgy tud pózolni, mint egy manöken.

Sajnos egyre biztosabb vagyok benne, hogy bánthatták Babát, mert csak ha erélyesebben rászólok, máris földig hajtva a fejét várja a büntetést. Ha begurul a labdája a szekrény alá és hozom a botot, hogy kikaparjam neki, még akkor is sandán néz, hogy most verés jön? Miért? Nem csináltam semmi rosszat, a labda magától gurult be, ne haragudj. Eleinte a fiamhoz is félve közelített, na ennek már vége, a legjobb pajtások, ő szinte többet játszik vele mint én. Állítólag egy fiatal pár lány tagjáé volt a kutya, és amikor ott hagyta a fiút meg a kutyát (na ez is furcsa, hogy még a kutyát is ott hagyja valaki), akkor kiderült hogy se a fiú, se az anyja nem szerették őt, gondolom verték is, azután adták le a menhelyre. Azt mondták, a mamát féltették, mert csipkedte a kutya. Igen, minket is bökdös az orrával, ha akar valamit, különös tekintettel ha játszani akar, de aki ismeri a kutyát, az tudja, hogy ez nem támadás.

2017.10.24.

Kutyóka jól van, tegnap megint kapott egy labdát, ami különböző kluttyogó hangokat ad ki, amikor mozgatják, jól elvolt vele, csak aztán el kellett venni, mert annyira belejött a játékba, dobálta fel a labdát a lakásban, féltünk hogy bajt okoz vele, hiszen egy egy nagy kemény labdáról van szó. Sajnos a kert úszik a sárban, nem lehet kimenni játszani, bent meg nem lehet eléggé lefárasztani őt, mert mi ketten a fiammal hamarabb elfáradunk, mint ő. Nem baj, jó hogy ilyen, mert sok nevetést hoz vele a házhoz. Ránk fér a sok beteg kutyus után...

Egyébként semmi különösebb említésre méltó nem történik, seprem szorgalmasan a leveleket. A napokban narancsos birslekvárt főztünk Babával. Hatalmas kerek szemekkel nézte, ahogy vagdalom a birsalmát, de finom lehet, hát adtam neki egy darabot, rágódj rajta, úgyse fog ízleni, legalább békén hagysz.  Mit mondjak, nagyon is ízlett neki, egyre másra kunyerálta el az alma darabokat. A passzírozás után a daráló végén kitúrt szárazabb részeket boldog habzsolással bevágta, utána a kész narancsos lekvárt is megkóstolta, szerencsére nem tettem elé az egész üveggel, mert biztosan befalta volna az egészet, annyira ízlett neki. A kis vega kutya. Jó, tudom, neki esze van, természetes úton gyűjti be télire a vitamint, nem mint az emberek, mesterséges tablettákból. Eddig minden gyümölcsöt megevett, amivel kínáltam, kivéve a narancsot, (azóta már azt is megeszi), de a narancsos birslekvárban azt is megette. Tegnap csináltam gyümölcssalátát a vendégeknek, akkor is levette a sápot minden belevaló gyümölcsből.

Igen, gondolom sokat számít a sok gyümölcs is. A kaukázusi juhász Alexám is élete nagy részében házikoszton élt, fiatal korában, csak akkor kapott már konzervet meg száraz tápot, amikor Érdre költöztünk, mert ott nem tudtam beszerezni neki normális főznivalót. Ő is minden gyümölcsöt megevett, nyáron meg kiló számra lopkodta a fáról leesett körtéket, elvonult vele és megette. Nagy testű kutya volt, mégis a 17. évét taposta, amikor elengedtük.

Máskor meg a savanyú káposztát falták, tudták mennyi vitamin van benne téli időszakban. Itt Spagi meg Maya van a videón

Babának is reszeltem répát a kajájába, de valahogy az abba maradt most, csak almát teszek bele, meg kutya-Béres cseppet.. Nyáron meg ő rágta ki a dinnyehéjból amit benne hagytam, azon kívül, amit a táljába kockáztam dinnye belsőt. Tudják ők, hogy kell a vitamin...

Egyszer Baba is kapott egy mokkáskanál kávét, mert annyira áhitatos pofával nézte, mi lehet az a finom, amit minden reggel iszom. Alaposan ki is nyalta a tányérját, ízlett neki. Vagy már csak azért is eltüntette, ha a gazdinak jó, akkor neki is jó lehet...

2017.11.05.

Felébredtem fél 7-kor, de örömmel nyugtáztam, hogy vasárnap van, minek kelnék fel olyan korán, hát átfordultam a másik oldalamra és aludtam tovább. Baba meg csak 9 után jött be, felébredtem rá, de úgy csináltam, mint aki alszik. Sóhajtott egyet, de aztán lefeküdt az ágyam mellé. Nagyon tapintatos a kislány. Éjjel volt kint, így gondolom most nem volt sürgős kimennie, de ahogy megmozdultam az ágyban, elkezdte az örömtáncot és bújt hozzám, hogy még a papucsomba se tudtam beledugni a lábam. Szereti az ilyen reggeli simogatást, mondtam is neki, ugye milyen jó, ha szeretnek valakit. Én is ezt kapom tőle, ő is tőlem. Ahogy felálltam, már ment is a helyére, mert tudja a reggeli rutint, (wc, fürdőszoba, kávé), aminek a vége az ő reggelije.

Nem csak hogy van velem valaki, de olyan vidámságot hoz, amit már régen tapasztaltam. Az utóbbi időben Suzy és Dominika is betegek voltak, előtte Spagi meg már öreg volt. Spagi fiatalon se volt ennyire mozgékony, a csípő diszpláziája miatt, de ő is nagyon játékos volt akkoriban és sok örömöt okozott, de az már nagyon régen volt.

2017.11.22.

Baba jól van, gömbölyödik, na nem vészesen, csak formásabb már, hogy kevesebbet van kint, nem rohangál annyit. Itt bent is játszunk persze, de itt csak pár métert lehet futni a labda után, azt is óvatosan, mert csúszik a kő. Birkózás, dögönyözés az van, néha csak úgy hanyatt vágja magát az ember előtt, ez kihívás, hogy dögönyözzük. Az utóbbi időben többször is bent hagytam, míg vásárolni mentem, semmi rosszat nem csinált, csak amikor hazajövök, akkor van veszélyben minden mozdítható dolog, mert a farkával olyan hevesen jelzi az örömét.

Esténként aranyos, ő már vacsora után elcsendesedik az ágyában, de amikor látja, hogy én is készülök lefeküdni, akkor elkezd sündörögni körülöttem, jön utánam a fürdőbe, mindenhova követ, amíg elpakolok dolgokat, mint aki sürget, feküdj már le. Akkor ő is bejön a hálóba, megvárja míg betakarózom, akkor ő is összegömbölyödik az ágyam mellett a párnáján és alszik. Aztán egy idő után kimegy, de mint egy anyuka, megvárja amíg a gyereke elalszik, csak aztán megy a saját ágyába aludni.

Igen, Baba nagyon aranyos. Messze van attól, hogy hájas legyen, nem is lehet, hisz annyit mozog most is. Rég nem volt ilyen eleven kutyám, talán Spagi fiatal korában, de ennyit ő se futott, pedig Érden tízszer ennyi hely volt, mint amennyi itt van. Ha éppen nem fut, akkor egy helyben állva csóválja a hosszú farkát, ami szerintem elég sok energiát felemészthet. Amikor hazajövünk, akkor a két oldalát csapkodja a saját farkával, annyira örül, nem is tudom, nem fáj az neki? Persze az egész csípője, hátsó fele tekereg hozzá. Eddig még sose volt hosszú farkú boxerem, de már kezdem megszokni.

2017.12.03.

Tegnap mikor hazaértem, volt nagy örvendezés. Aztán mikor végre beljebb tudtam jönni átöltözni, csak nézem, hol a kutya? Hát a bejárati ajtónál állt és nézett kifelé, gondolom a fiamat várta, mert általában én jövök be előbb, ő még kiszedi a csomagokat, bezárja a kocsit. Most ugye nem volt velem, egyedül jöttem, de Baba várta őt is. Aztán még kétszer elment az ajtóhoz hallgatózni, majd csalódottan visszajött és megállapította, nem teljes a létszám.

 Amikor leültem a géphez, befúrta a fejét a könyököm alatt és a combomra nyugtatta, úgy nézte, mit csinálok. Na jó, keresek neked kutyás videókat. Egy darabig érdeklődéssel nézte, hol a fejét forgatta el, hol a füleit emelte meg, hol meg egészen előre dugta az orrát, de aztán úgy döntött, ennyi idétlen, csetlő-botló kutyát nem néz, lefeküdt mellettem a szőnyegre. Közben rám is olyan álmosság jött, azt hittem leesek a székről. Nem is tudom, mikor feküdtem le utoljára este 8-kor aludni, de tegnap úgy döntöttem, nem érdekel. Baba is bejött velem a hálóba és mindketten szépen elaludtunk. Aztán éjjel 2 körül megbökdöste picit a fejem, amikor megmozdultam, már ment is kifele, de az ajtóból visszanézett, hogy jössz? Megyek, megyek. Sürgősen ki kellett mennie, de hideg volt kint, gyorsan végzett, már kuporodott is össze az ágyában és aludt tovább. Én meg addigra kialudtam magam, de jól esett még nyújtózni az ágyban, meg aztán mit is csinálnék éjjel 2-kor?

Decemberben aztán nagyot változott az életünk, de erről legközelebb írok.